K-unikum

Nyomtatás

Diószegi Balázs

(1914. november 16. Kunszentmiklós - 1999 február 1. Kiskunhalas)
„Az utolsó magyar parasztfestő”

Tanulóévek

Diószegi Balázs 1914. november 16-án született Kunszentmiklóson. Édesapját, aki parasztember volt, a kisfiú megszületése előtt behívták katonának, majd a frontra került. Fiát csak fényképről ismerhette, mert hamarosan elesett a háborúban. Az ifjú Diószegi iskoláit szülővárosában végezte. Már általános iskolás korában egyre több diáktársát, tanárát örökítette meg humoros skiccein. Rajzkészségét a református gimnáziumban fejlesztette tovább, ahol Gál Sándor festőművész-rajztanár tanítványa volt.

Nyomtatás

Berki Viola

festő, grafikus
(Kiskunhalas, 1932. május 5.–Budapest, 2001. március 26.)

Élete

Kiskunhalasi református gazdálkodó, tanyás parasztgazda családból származott. Édesapja, Berki Andor helyi vezetője, édesanyja tagja volt a nyilaskeresztes pártnak 1939 körül. Emiatt a családját és őt is 1945 után meghurcolták. Berki Viola 1951-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulója volt, de 1954 és 1955-ben politikai okokból kizárták, így csak 1958-ban végzett. Mestere, tanára: Fónyi Géza volt. Rövid időre vissza-visszatér szülővárosába, de főként Budapesten élt. Sírja a kiskunhalasi régi református temetőben található.

Nyomtatás

Halasi csipke

A halasi csipke a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kísért terméke. Első 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és azóta is fennmaradtak és a mai napig működnek. Ez a kézimunka fajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének. A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték és a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmából. Azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, mint hungarikum, amely világszínvonalú és az egész világot meghódította Izlandtól Ausztráliáig.

Nyomtatás

Thorma János

(Kiskunhalas, 1870. április 24. - Nagybánya, 1937. december 5.)

Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella.

A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.

Nyomtatás

Halasi körtepálinka

A pálinka mint hungarikum

2002. július 1-én életbe lépett 1-3-1576/89-es számú előírás - Magyar Élelmiszerkönyv

Az előírás értelmében a PÁLINKA elnevezés csak azokra a termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

  • 100%-os gyümölcspárlatok, azaz NEM finomszesz és aroma hozzáadásával készülnek.
  • Minimum 37.5%-os alkoholfokkal rendelkeznek.
  • Az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően a "pálinka" szót ("á"-val és "k"-val) csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja.

Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg e kitételeknek, csak SZESZESITAL néven kerülhetnek forgalomba.

A törvény a 2002. július 1-e után palackozott termékekre vonatkozik, a hatályba lépés előtt gyártott termékekre nem!


A Szilády Áron Társaság közlönye