Nyomtatás

Magyar Lakomák II.

Krúdy Gyula

(Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.)
író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

Születésének 135. évfordulója alkalmából  gasztro-kulturális estünkkel emlékezünk a Szindbád-történetek megalkotójára.

A 135 esztendeje született Krúdy Gyula tiszteletére A Nádor Klub gasztronómiai utazást és borKóstolót rendez irodalmi és művészeti programokkal
2013. október 19-én, szombaton 19 órától a Sóstó Csárdában.

Közreműködik:
Tallér Edina író, az est háziasszonya.

Közreműködnek:
Délikert Színház (Szeged), valamint halasi nótákkal és
balladákkal, közismert századfordulós vendéglős zenével
Székely Tibor és zenésztársai.

Fővédnök:
Lukács László országgyűlési képviselő.

Fogások:
tepertős pogácsa Krúdy-recept alapján,
húsleves előírt velőscsonttal, pirítóssal;
1) borjúdió Krúdy-módra vagy 2) rácponty,
kemencés házirétes,
továbbá Kifferkörte pálinka,
világos vagy barna ser,
négyféle kiskunsági bor
és baka-féle szikvíz.


„Krúdy művészetében nagy hangsúlyt kapnak a kulináris élvezetek. Az  író  egészen  kirívó  életet  élt:  este  hét  órakor ébredt, majd nyolckor reggelizett a New York kávéházban. Innen  egyenesen  a  Tabánba  sétált,  ahonnan  hajnali  3-4 óráig haza sem indult. Ez a tabáni kocsma volt a törzshelye,  ahol  mindig  barátai  és  hívei  várták.  Krúdy  itt  csakis pörköltet evett fehér kenyérbéllel és ehhez vörösbort ivott. Az asztalnál sosem beszélt sem az irodalomról, sem a politikáról vagy a művészetekről - csakis a nőkről volt hajlandó társalogni. Krúdy novelláiban egy olyan kort fest le, amelyben az ételek értékesnek számítottak, és azok elkészítésére, valamint elfogyasztására elegendő időt szántak.
Habár ő maga sosem vetett papírra önmagában semmi ilyesmit,  számos  receptet  és  szakácskönyvet  tulajdonítanak  az  írónak,  aki  ínyencként  fél  mondattal  is  képes  volt éhséget és szomjúságot kelteni. Úgy tartják, hogy ezt egyik ősének köszönheti, aki itáliai szakácsként Beatrix királyné kíséretében érkezett a királyi udvarba.
Krúdy Gyula, aki igazi ínyenc volt, regényeiben is nagy figyelmet szentel ételnek-italnak, s utánozhatatlan hangulatot varázsolva, tűnődve elmélkedik a különböző fogások élvezetéről. Az író a rácponty, marha- és körömpörkölt mellett a tányérhúsok ( főtt marhahús) nagy kedvelője volt.”
Készítette: Gebri Máté, Beke Zoltán, Nyíregyháza, 2012

Krúdy  Gyula  vélhetően  sohasem  járt  a  városunkban. Garabonciás Szindbádként, az utolsó gavallérként, vagy éppen Rezeda Kázmérként ezernyi halasi polgár gondolataiban azonban naponta útra kélt, hogy magával ragadjon bohém kalandjaiba. Itthon volt otthon, és álmaiban is  magyar  múltunkhoz  kötődött.  Krúdy  Gyula  világát megídézzük a délikert színház (vezetői:  Kosztolányi József,  Csicsai  Antal  és  Békési  Eszter  színjátszó  rendezők) és a népzenészek(Székely Tibor vezetésével) segítségével, de résztvevőként ma este mindannyian Krúdy asztalánál ülhetünk. Végre beszélgethetünk.

Ne feledjük: „Az apróságokra jobban kell vigyázni, mint a nagy dolgokra, mert apróságokból van összetákolva az ember élete.” (Krúdy Gyula)

Szeretettel köszönti Önt:
Lukács László,
a Nádor Klub elnöke
Országgyűlési képviselő,
Kiskunhalas és vidéke
Alsó-Kiskunság


A Szilády Áron Társaság közlönye