Nyomtatás

Magyar Lakomák III.

Nyirö József

(Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.)
erdélyi magyar író, katolikus pap, újságíró.

125 esztendeje született Nyirö József tiszteletére
gasztronómiai utazást és borkóstolót rendezünk
irodalmi és művészeti programokkal, melyre a Szilády Áron Társaság, a Nádor Klub és az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, továbbá a Vashatos Kft. szeretettel meghívja Önt
2014. szeptember 26-án, pénteken 19 órára a Sóstó Csárdába!
Ezen alkalomból a fejedelmi és népi székely konyha remekeinek hódolhatunk

Közreműködik:
Gerner Csaba színművész és Tallér Edina írónő

Közreműködnek:
Mentés Másként Trió (Szeged),
továbbá az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület diákelőadója

Díszvendég:
Nyirö K. Judit

Főtámogató:
dr. Kövér László, az országgyűlés elnöke

Fogások:
Vacsora előtt : Szilvapálinka
- Padlizsánkrém pirítóssal (1 pohár Font Kövidinka)
- Erdélyi csorbaleves (1 pohár Koch cserszegi fűszeres)
- Erdélyi fatányéros juhtúróval rakott puliszkával,
fűszeres pityókával (1 pohár  Feketeleányka-Erdélyi bor)
- Vargabéles (1 pohár Királyleányka – fsz. Erdélyi bor)
A rendezvény ideje alatt a Baka Szikvíz
korlátlanuk fogyasztható!.

Az Erdélyi Helikon írói közösség és Nyirő József korabeli kiadású köteteinek kamarakiállítása.


Művei publikálását és bármilyen nyilvánosságra hozatalát a román és magyar kommunista rendszer betiltotta. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet a román kommunista kultúrpolitika háborús bűnösöknek bélyegezte több évtizeden keresztül. Jelenleg mindkét író esztétikai értékeit elismerte az irodalomtörténeti kutatás. Nevezetesebb művei: Jézusfaragó ember, (novellák), Sibói bölény, (tört. regény). Isten igájában, (önéletrajzi regény), Kopjafák, Uz Bence, Székelyek, Havasok könyve, (novellák), Madéfalvi veszedelem, (tört. regény). A Jézusfaragó ember dramatizált alakját, valamint a Madéfalvi veszedelemből írt Az új hazát a Nemzeti Színház, Júlia szép leány c. művéből készült operát pedig Ottó Ferenc zenéjével az Operaház mutatta be. Művei közül néhányat idegen nyelvekre is lefordítottak és megfilmesítettek. Nyirő József az I. világháború utáni erdélyi irodalom egyik legjelentősebb,legegyénibb hangú képviselője.

Későn volt. A csillagok is fáradtak voltak, s úgy ültek az égbenyúló hegyek fáin, mintha piros madárkák szállottak volna rájuk éjjeli nyugodalomra. Az ég Isten összeráncolt, borús homlokának látszott.
(Nyirö József: Uz Bence részlete)

* * *

- Aki nem hisz, az ne prédikáljon!
- Miben higgyek, apám?
A csontos, immár a halál felé fordított arc felfénylik.
- Abban, amiben eddig nem hittél... Nem az emberben, mert az emberek esendők, változékonyak és gyengék, hanem a földben, hegyekben, völgyekben, a fölöttünk levő égboltban, mert az nem távozik el innen soha. A fák nem futnak el a helyükről hűtelenül és akármilyen változás legyen, mindig ugyanazok maradnak... Osztán a föld alatt is emberek vannak! Hogy halottak? Hát aztán? A halott ember olyan, mint az elvetett búzaszem. Újból kikél és megsokasodik... Ebből érthetsz, ha akarsz!
(Nyirö József: Madéfalvi veszedelem)

Szeretettel köszönti Önt:
Lukács László,
a Szilády Áron Társaság
és a Nádor Klub elnöke

 


A Szilády Áron Társaság közlönye