Magyar Lakomák IV.
Zrínyi Milkós
(1620–1664)
dalmát eredetű főnemesi családja a Délvidéken Nagy Lajos királytól kapta Zrin várát – innen származik
a családnevük. A XV. századtól a család kénytelen volt folyamatosan védelmezni a terjeszkedő törököktől a
horvát területeken levő birtokait, vagyonát és egyben az ország déli határvidékét is.
350 esztendeje elhunyt Zrínyi Miklós tiszteletére
a Szilády Áron Társaság, a Nádor Klub
és az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület,
továbbá a Vashatos Kft. gasztronómiai utazást
és borkóstolót rendez irodalmi és művészeti programokkal.
Ez alkalomból a vadas konyha remekeinek hódolhatunk
2014 november 22-én, szombaton 19 órára, a Sóstó Csárdában
Közreműködik:
Tallér Edina írónő
Közreműködnek:
a Kiskunhalasi Művészeti Iskola tanárai és növendékei (Soltész Péter növendék
és tanára Lauer Zsolt harsonaművész, továbbá Gmoser Vilmos fafúvós tanár),
illetve részlet hangzik el a Kaméleon Társulat „Zrínyi 1566” című rockoperából Pősz Attila előadásában
Díszvendég:
Kovács Ernő kormánymegbízott (BKM-i Kormányhivatal)
Főtámogató:
dr. Kövér László, az országgyűlés elnöke
Fogások:
Vacsora előtt: Kiffer-körtepálinka,
- szarvas pástétom, birsalma kocsonyával / prénium cserszegi fűszeres a Koch pincészetből,
- Fácán erőleves fűszeres májgaluskával,
- (a,) Vaddisznó pörkölt kapros túrós nokedlivel / Cabernet Savignon a Frittmann pincészettől
- (b,) Zrínyi-falatok: borjúcomb, bélszín, szüzérme hagymás hajdinakásával, káposztával,
szeszes tálalásban / Kadarka a Koch pincészettől
- Vadszőlős rakott palacsinta erdei gyümölccsel / édes pezsgővel.
Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik és jó vitézi resolutio! Ezenkívül én semmit sem tudok, sem mondok. Avagy ezért, magyarok evvel oltalmazzuk meg magunkat, avagy vitézül haljunk meg mindnyájan, mert non datur aliud medium. Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk, senki a maga országábul barátságunkért ki nem mégyen, hogy minket helyheztessen belé: az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Hic nobis vel vincendum vel moriendum est.
Ne bántsd a magyart!
Az török áfium ellen való orvosság
(részlet)
Az török áfium ellen való orvosság (1660–61) politikai röpiratában a nemzetet szólítja meg – az európai politikai helyzetből következően a magyarságnak nincs más lehetősége a török kiszorításáért vívott küzdelemben, mint hogy összefogja a maga erőit, nem várva segítségre sem Nyugatról, sem a Habsburgoktól.
Zrínyi Miklóst katonaként és politikusként ismerték és értékelték nagyra kortársai. Dédapjának, Zrínyi Miklósnak (1566-ban Szigetvár védője a török ellen) emléket állító Szigeti veszedelem című eposza a magyar irodalom jelentős alkotójává emelte.
Zrínyi váratlan halálával (tragikus vadászbaleset csáktornyai birtokán 1664 novemberében) a szervezkedő nemesség elveszti vezéralakját. A mai napig tartja magát az akkori közhangulatban gyökerező elképzelés, hogy Zrínyi egy Bécsben szőtt merénylet áldozata lett.
Zrínyi példakép volt évszázadokon át, különösen a reformkorban volt népszerű. Az udvarral való szembeszegülése, ellenállása, függetlenségi törekvései, hazafisága, töretlen hite és küzdelmei Kölcseyt, Vörösmartyt is megihlette (Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, illetve Zrínyi). A török áfium kezdősora – „Ne bántsd a magyart!” – szállóigévé vált (Gárdonyi, sajátos módon, egyik szereplőjével mondatja ki e mondatot Egri csillagok című regényében).
* * *
A Magyar Lakomák 4. alkalma jó lehetőséget kínál arra is, hogy megköszönjem minden közreműködő, segítő, támogató kiállását kultúrvacsoráink mellett, a halasi cívis, polgári együttlétek nemes hagyományát felelevenítve, a magyar vendéglátás jó hírét fenntartó jelenlétünkkel. Jövőre folytatjuk, tartson velünk! Szeretettel köszönti Önt:
Lukács László,
a Szilády Áron Társaság
és a Nádor Klub elnöke
